Sóki Judit vagyok, a MÁRKÁD (www.markad.hu) vállalkozásfejlesztés design módszerekkel megálmodója, üzleti tanácsadó és vállalkozásfejlesztés mentor.

Az én történetem a régi időkre nyúlik vissza. Családomban még a 70-es években is élénken éltek a világháború nehézségei. Ennek fényében a szüleim mindig óvatosan foglaltak nyíltan állást bármiben is, a testvéremmel bennünket is ebben a szellemben neveltek.

Szerető és biztonságos családban nőttem fel, ugyanakkor kissé poroszos volt a nevelési stílus. Legalábbis az én esetemben, hiszen „csak” lánynak születtem.

Emlékszem mennyire vágytam az elismerésre a szüleimtől. De nálunk a jó viselkedés, tanulás, versenyek helyezései az alapszolgáltatás részei voltak.

Talán épp ezért lettem lázadó, problémás kamasz, aki az első fiúhoz hozzá is ment. Jókaisan fogalmazva kissé félreértésbe keveredtem a szerelem dolgában és az executión kezdtem a processzust. 17 évesen született meg az első gyermekem. A gimnáziumot már levelezőn fejeztem be. Talán azt gondolhatja valaki, hogy ez nagyon gáz, de én boldog voltam, gyönyörű lányom született és elhatároztam, hogy igyekszem a legjobb anyukája lenni. Ezért azután elolvastam minden gyermeknevelésről szóló könyvet, nagyon odafigyeltem. Persze fiatal voltam, sokszor azt tettem, amit az idősebbek, anya, anyós stb. mondtak.

Ezzel a lépéssel -házasság, gyermekszülés – el is szálltak a „nagy” jövőről szövögetett álmaim, ugyanis nagyjából ovis korom óta történelem tanárnak, vagy/és régésznek készültem. A történelem és határterületei ma is kedvenceim.

Nappali képzés volt csak, felvételivel amire készülni egy pici baba mellett, úgy, hogy senki sem támogatta a törekvéseimet, esélytelen volt.

Így elengedtem ezt a dédelgetett álmot, tettem, amire lehetőségem volt, elmentem dolgozni.

Irodában, többnyire pénzügyi területen dolgoztam, közben esti képzéseken tanultam.

Én, aki humán érdeklődésű voltam, kénytelen voltam ilyen borzasztó dolgokat tanulni, mint számvitel, meg statisztika, meg közgazdaságtan….

Közben megszületett a kisebbik lányom, én munka mellett tanultam, szereztem néhány végzettséget és titokban, nagyon mélyen arra gondoltam, milyen jó lenne olyat csinálni, amit szeretek és amiben jól érzem magam.

A rendszerváltás forgatagában hirtelen munkanélkülivé váltam, ráadásul egy durva válás után ott álltam két gyerekkel, ijedten. Most mi lesz?

Egy hirtelen ötlettől vezérelve vállalkozást indítottam.

Gyorsan beiratkoztam egy esti marketing képzésre, elolvastam Ogilvy könyvét és néhány más marketinggel foglalkozó könyvet, majd a vállalkozásomban büszkén hirdettem, hogy profi marketinges vagyok.

Mai szemmel nézve nagyon vicces ugye?

Akkoriban készítettem reklámokat különböző autós cégeknek, volt olyan anyagom, amit nagy ügynökség (McCann Erickson) is átvett.

De a nagy áttörés nem jött el, sőt a szüleimnek és másoknak való megfelelési kényszerem nagyon sok rossz döntésbe hajszolt.

Ez az időszak anyaként sem volt könnyű, hiszen nem tudtam úgy és annyi időt foglalkozni a lányokkal, amennyit szerettem volna. Ezt sokáig a szememre is vetették és teljesen igazuk volt.

Persze magamban ez úgy állt fel, hogy anyaként az a dolgom, hogy mindent megadjak a gyerekeimnek és dolgoznom kell, hisz én vagyok a családfenntartó. amikor tehettem, magammal vittem őket a munkámba is. Ezt utólag látom már, hogy nem volt jó ötlet, de akkoriban azt hittem, ettől vagyok igazán jó anya. Az egyik lányom viccesen ma is emlegeti, hogy 4 éves korában már dolgozott, mert egy vásáron velem állt a standnál.

Nyilván az sem segített, hogy fogalmam sem volt, hogy kell megalapozni egy vállalkozást, célokat kitűzni, üzleti tervezést készíteni.

Nem voltak leírt terveim, minden a fejemben volt. Ismerős ez valakinek? Amikor volt egy helyzet átgondoltam, cselekedtem és kész. Ami persze azt is eredményezte, hogy sok felesleges kört futottam, feleslegesen folyt el pénzem, energiám.

Egy szó, mint száz.

A vállalkozásom csődbe ment és én újra alkalmazottként egy nagyvállalat pénzügyi osztályán találtam magam. Skandalum!

A munkahelyemen jól beilleszkedtem, szuper kollégákkal, fejlődtem is, hamar mentorként is dolgozhattam már.

Közben új házasságomban született két fiam is, én pedig igyekezve tanulni a korábbiakból, új terveket szövögettem. Először csak mellékállásban indítottam vállalkozást, nem mertem otthagyni a biztos munkahelyemet. 6 évig mellékállású vállalkozóként igen apró, mikronnyi lépésekkel próbáltam felépíteni a nagy célomat. A szabadságom alatt nyári tábort szerveztem fiataloknak design és formatervezés témákban, iskolaidőben iskolákban tartottam kiselőadásokat a pénzügyi tervezés és célkitűzések fontosságáról.

A lányaim közben felnőtté váltak, unokáim születtek, akik szinte együtt nőttek fel a fiaimmal. Ez már más időszak volt, több időt tudtunk együtt lenni és munkába se nagyon vittem magammal őket.

Mégis, most visszagondolva azt látom, hogy még ekkoriban sem sikerült tökéletesen összehangolnom a nő-anya-munkatárs-vállalkozó feladatokat. Hát – tudom ezzel nem kezdünk mondatot – ez van…

Ha már a családnál tartok: Négy csodás gyermekem van, akik már felnőttek és öt csodás unokám. Amikor elindítottam a vállalkozásom, sokan mondták, neked könnyű, mert a gyerekek már nagyok.

De ismeritek a mondást? Kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond?

Nos, az elején nem volt egyszerű, hiszen jöttek a kérések vég nélkül, az „anya te úgyis otthon vagy intézd el nekem” felkiáltással.

Arról már sok vállalkozónő társam írt, hogy a legnehezebb a saját családunkkal megértetni, hogy azért, mert otthon vagyunk, attól még dolgozunk és ez nekünk is munkaidő.

Az unokáim is sokat vannak nálunk, főleg az ovis és a kisiskolás. Nálunk az a bevált módszer, hogy megbeszéljük a gyerekekkel a napot. Amikor dolgozni kell, ugyanúgy ahogy az iskolában a tanórák, munkaórákra osztjuk el a napot. A mami 50 percig dolgozik, ők addig játszanak, rajzolnak, olvasnak, de 50 percenként van egy 15 perces szünet, amikor játszunk, beszélgetünk, bármi.

A munkaidő letelte után, amit nagyon szigorúan veszünk ilyenkor és az maximum 8 óra, bezár a Home Office és mami csak mami, ennek minden örömével együtt. Nagyon cukik, amikor nézik az órát és kb. 45 percnél már ott állnak mellettem, várva a szünetet.

Persze azért, mert vállalkozó vagyok, még anya meg mama meg feleség meg háziasszony is, az ezekhez illő teendőkkel. Szerencsés vagyok, mert a férjem a házimunkákban sokat segít, például remekül főz.

Az én munkáimnál nekem az időbeosztásos módszer jön be. Általában este átgondolom a következő napot és rangsorolom a teendőket. Használok vizuális eszközöket, táblát(van fehér táblám a konyhában és az irodámban is), naptárt, hogy semmi ne maradjon ki. A fontos és sürgőssel szoktam kezdeni és a nehezebbeket, vagy nemszeretem típusúakat lezavarom reggel korán. Utána már könnyebb a többivel nem?

A főállású vállalkozásomat 2020.március 1-én alapítottam.

Bátorságom erre akkor jött el, amikor átszervezték a munkahelyem és én ismét munkanélküli, illetve főállás nélküli lettem. Hosszas gondolkodás után vettem egy nagy levegőt és belevágtam a főállású vállalkozói létbe és mondhatom, nem bántam meg.

Az elmúlt egy évben sokat fejlődött, csiszolódott a vállalkozásom, most már pontosan tudom mit és hogyan szeretnék elérni.

Persze mondhatja valaki, hogy épp ideje, hiszen 50 pluszoson 4 gyerekkel és 5 unokával épp ideje már, de jobb későn, mint soha nem?

Fő tevékenységem az üzleti tanácsadás. Kezdetben inkább tanítottam, OKJ képzéseken. Az alapításkor erre volt szerződésem, ezért is mertem bátran belevágni a vállalkozásba. A járvány miatt az OKJ képzéses vonal ellehetetlenült, így teljes energiával – na jó bevallom, nem kicsit megijedve – kezdtem bele a vállalkozásom komolyabb építésébe.

A vállalkozásom fő területe a vállalkozásfejlesztés design módszerekkel, üzleti mentorálás. Ez az, amit mindig is szerettem volna: Segíteni, támogatni, tanítani.

A fő motivációm, mondhatni álmom is, hogy a vállalkozást alapítani szándékozók megkaphassák azt a segítséget és tudást, ami sikeressé teheti őket, felesleges körök, stressz nélkül.

Az a romantikus elképzelésem, hogy ki tud alakulni egy olyan vállalkozói közösség, amelyben a stílusos vállalkozók harmonikusan építik a vállalkozásukat és önzetlenül segítik a hasonló vállalkozókat.

Mert hiszek abban, hogy nem a pénz a legfontosabb az életünkben, hanem a jó, a szeretet.

Sokszor nekem csak egy mondat, egy tanács, de a másik embernek épp ez a legnagyobb segítség. (Elnézést, ha ez túl szentimentálisra sikerült 😊)

Az a tapasztalatom, hogy alaptudás és információk nélkül is lehet ugyan vállalkozni -hiszen egyéni vállalkozást nem nehéz indítani- de a későbbiekben megbosszulja magát. A vállalkozásfejlesztés nem csupán a vállalkozás cél szerinti tevékenységének a folytatását jelenti, nagyon hangsúlyos a vállalkozás megjelenése az emberek előtt, a marketing. Így a mentorálási folyamat egyik fontos része a vállalkozás pozicionálása, vizuális megjelenése (színek, grafika, online, offline stb.), kommunikációs stílusa. Ezen fontos pontok kidolgozásában is együtt dolgozom ügyfeleimmel. Sok esetben készítek arculati terveket, egyéb elemeket is. Együtt dolgozom kiváló szakemberekkel, akik megrajzolják, elkészítik, amit kigondolunk.

Azért, hogy a legjobb támogatást tudjam adni az ügyfeleimnek, folyamatosan képzem magam. Nyáron kapóra jött, a MOME Design az üzleti életben és egy Design Thinking képzés, emellett az online marketing területén is képeztem magam.

A design thinking módszereit a vállalkozásfejlesztésben, stratégiai, üzleti tervezésben hasznosítom.

A fiaim évekig az összes ünnepre Lego-t kértek. Persze szétszedték, ahogy kell is, a pici darabok összekeveredtek, így az X-szárnyú repülő, a kalózhajó és társai csak rövid ideig pompáztak a leírásnak megfelelően. Ahogy nőttek, másfelé fordult az érdeklődésük, így a sok kis kockát dobozokba rakva tároltuk. Most remek eszközeim egy-egy projekt tervezésénél, a kis kockákkal célcsoportot modellezünk, vagy épp egy termék, szolgáltatás prototípusát, értékesítési útját.

A vállalkozást a legtöbb esetben nem tanította nekünk senki. Rengeteg felesleges kört bejártunk, pénzt és időt vesztegettünk el, amíg megfelelő tapasztalatot szereztünk.

Üzleti mentorként és tanácsadóként létrehoztam a Márkád-Műhelyt, ahol online és offline workshopokat, kurzusokat tartok vállalkozást tervezők és újra szervezők részére. A műhelyben egy közösséget is szeretnék felépíteni, ezért ötletelős alkalmakat és kötetlen kávézós beszélgetéseket is tervezek, ahol egymást segítve beszélgethetnek a vállalkozók a kihívásaikról.

A vállalkozásfejlesztés egy hosszabb folyamat, biztos vannak mázlisták, akik egy hónap alatt milliomosok lesznek… hát velük még nem sikerült találkoznom.

 

Akikkel én találkoztam és a saját tapasztalatom is az, hogy sok-sok hónap kemény munkája kell ahhoz, hogy beinduljon egy vállalkozás.

Azt gondolom kellett jó néhány hónap, talán ősszel vettem észre, hogy már van, aki ismer és ajánl másoknak is. Ez tehát körülbelül 6-8 hónap munkája volt az induláshoz viszonyítva.

Hangsúlyozom, hogy ezen a területen szinte a nulláról indultam, mert nem rendelkeztem széleskörű kapcsolatrendszerrel.

Még az elején kitűztem egy célt magam elé, amit folyamatosan szem előtt tartva dolgozom, ezt a célt képviselik vállalkozásom jelenlegi szolgáltatásai is.

A férjem szokott emlékeztetni ezzel a mondással „a célokat vésd kőbe, a terveket homokba” és ezzel egyet is értek.

Szeretném hangsúlyozni a munkát, mert sokan úgy gondolják, csak az a munka, amiért pénzt kapsz azonnal.

A vállalkozók viszont akkor is dolgoznak, amikor a vállalkozásukat építik, weboldalukat alakítják, üzleti tervet, marketing tervet írnak, cikkeket, reklámokat, blogbejegyzéseket, szakmai anyagot stb. készítenek, vagy éppen képzik, fejlesztik magukat.

Ezekre nem kapnak rögtön pénzt, de hosszútávon a sikeres vállalkozáshoz szükségesek. A pénz később jön. Erre a munkára viszont épp ezért van hatalmas szükség.