Vállalkozóból Anya – Az én történetem

Kirschner Anna vagyok, divat és portré fotós – és amit nem gyakran fűzök hozzá: vállalkozó és Anya. 
Sokatokkal ellentétben én előbb lettem vállalkozó, mint anya.

De mindenekelőtt fotós voltam – már mielőtt tudomásul vettem volna. 

A “művészi véna” ott lüktet a családom több felmenőjében is, így talán nem is csoda, hogy végül én is ilyen pályára sodródtam. A főiskola után – a barátoktól, családtagoktól távol -, Finnországba kerülésem okán kezdtem el önmagamat olyan igazán keresni – és végül a fotózáson keresztül megtalálni. Akkor még egy kezdő szintű géppel fotóztam szinte mindent és bármit, ami az utamba került. Külföldi kalandom végére már szilárdan élt bennem az elhatározás: én bizony fotográfus/fotóművész leszek! A kicsi gépet egy komolyabb, az elhatározást pedig tett követte: hazaérve beiratkoztam egy komoly fotográfus iskolába, ahol többek között Gőbölyös Luca fotóművész oltalmazó szárnyai alatt tanulhattam és bontakozhattam ki igazán. 

Már az elejétől fogva a divatfotózás volt a mindenem, nem volt tévút, nem volt kérdés. Tudtam, hogy ki vagyok, mit szeretnék csinálni, és szinte kézzel tapinthatóan éreztem ezt a jövőképet. 

Nem kellett sokáig várnom, az iskola elvégzése után rögtön gyakorlati helyet kaptam az Image Models ügynökségnél… és így az álomból hamar valóságot kovácsoltam. 

Az első komoly stúdiómat 2008-ban (igen, a nagy válság idején) alapítottam, majd megjártam – többek között – Londont és New Yorkot is. Olyan neves magazinoknak fotózhattam, mint a Vogue, Marie Claire, Nők Lapja, vagy a Huffington Post, kiállításom jelent meg Dallasban. 

Sikeres voltam. 

Csak évekkel később, a fiam születése után tudatosult bennem, hogy a kirakós azonban nem volt teljes, valami még hiányzott. 

Mindig is csodáltam a Nőket, Anyákat – megérteni őket azonban csak a saját terhességem alatt és után sikerült úgy igazán. A bennem is végbemenő külső és belső változásoknak köszönhetően lett az általam nyújtott szolgáltatás több, mint egy “egyszerű” fotózás: életre szóló élmény, terápia, önkényeztetés – egy cinkos, minket Nőket összekötő szeánsz. 

Sokszor persze képtelenség éles határvonalat húzni a munka és a család között, mint a női vállalkozók zöme, én is jól ismerem ezt. Anyaként a hivatásunkban is kiteljesedni bizony áldozatokkal, kompromisszumokkal, vagy éppen kreatív megoldásokkal jár, hiszen egyszerre kell megfelelnünk az ügyfeleink és a családunk igényeinek is.

Hogy másképpen csinálnék-e bármit? Kétlem. 

Nekem megadatott az, hogy egy vállalkozásban, két alkalommal is megtaláljam önmagamat, az identitásomat – mint fiatal Nő, és mint érett Anya. 

Ezeket a kincset érő tapasztalatokat pedig a világért sem cserélném el.